20140603_Carissa_0052w-1

A kis mostohalány, a mezei csokor…

Ahogy már írtam korábban (ITT), a búzavirágos csokor létrejöttéhez szükség volt néhány piaci vegyes csokor megvásárlására, de így a végére maradt némi “melléktermék”, amiből két, egyszerűségében nemes és szép csokrocska született, az egyiket már bemutattam (ITT), de a másikkal még adós voltam, jöjjön e helyütt a kis fehér bokréta esete a sárga kannával:

Tovább olvasom

20140802_Levendulszirup_0001w-1

Levendulaszirup kicsit másképp…

Az én drága Edit barátnőm és családja a pár héttel ezelőtti közös balatoni nyaralásunkra mindenféle házi finomságokkal felpakolva érkezett, kosárkájukban ott figyelt többek között a nagymama arany kezei által készített, fantasztikusan finom savanyúság és meggy szörpike, továbbá az Edit alkotta levendula szirup egy formás, csatos üvegben.
Ez utóbbi nedűvel egyszer már találkoztam, tavaly nyáron az őriszentpéteri Pajtában, ami egy csodálatos étterem, itt tartottuk az esküvőnket, és itt szerettem bele a levendulás limonádéba.

Tovább olvasom

20140603_Carissa_0011w-1

Virág(zás) X. – Orchideás menyasszonyos

Az utóbbi időben virágok terén abszolút a természetességet részesítem előnyben, és a szívemhez legközelebb a mezei csokorra hajazó kompozíciók állnak, de volt még idő, amikor éltem-haltam az orchideákért, és majd’ húsz tőről gondoskodtam szerény hajlékomban.

Tovább olvasom

20140603_Carissa_0006w-1

Virág(zás) IX. – Búzavirágságom

Annyi, de annyi szép virágot láttam és fotóztam, mindig az épp aktuális bűvöletében élek. Jelenleg a búzavirág van előttem, de ez most valami más. Napok óta ez a gyönyörű virág foglalkoztat…mindig percekig bámulom ezt a hihetetlen kékséget és szépséget…nem tudok betelni vele.Tovább olvasom

20140603_Carissa_0008w-1

Virág(zás) VIII. – Búzavirág, ami nem kék I.

Az egyéb sorozatok és a nyári pihenős hétvégék folytán rég nem jutottam idáig, hogy blogot írjak a virágos képekhez, pedig nagyjából 6-7 sorozatot készítettem az elmúlt hetekben, csak utómunkára nem telik az időmből…de most egyet megcsináltam, juhééé!

Tovább olvasom

20140427_Évi-és-Angéla_0006w

Évi, az ikerbabákat váró kismama

Szerencsére azt csinálhatom, amit szeretek, és amivel örömöt okozok másoknak…csak ne lenne ilyen rövid egy nap…gyönyörű ikerlányaimmal töltöm a nappalokat, így csak ebbéli teendőimet követően tudok gép mellé ülni, így nagyon kevés idő jut az utómunkára, ami alapvetően igen időigényes, ennek megfelelően folyamatosan több hetes, hónapos csúszásban vagyok, a fotózás időpontja és a képek átadása között számomra rövidnek, a várakozó fél számára hosszúnak tűnő időszak telik el…:)

Tovább olvasom

20140527_Kóró-Virág-esküvői_0271w

Virág(zás) VII. – Itt a Pünkösd, íme a Peónia…

Ha már itt a Pünkösd, legyen pünkösdi rózsa a téma…
Azt hiszem bátran kijelenthetem, hogy mindenféle virágot szeretek, mégis mindig izgatottan várom, hogy milyen szépséggel lepnek meg Gabiék…pár hete, amikor az esküvői díszeket fotóztuk, a végén választhattam egyet az aznapi “kuncsaftjaimból”, a pünkösdi rózsából kötött álomszép menyasszonyi csokrot választottam…nem csalódtam…csak a végén, és akkor is csak egy kicsit, hogy semmi sem tart örökké, amikor utolsó útjára kísértem, beleszagoltam, az illata még mindig a régi volt…

Tovább olvasom

20140528_Virág_0016w

Virág(zás) VI. – Amikor a vokalista szólót énekel, avagy főszerepben a rezgő…

Amikor pár hete az esküvői csokrokat és dekorációkat fotóztuk lent a Dunánál, a nap végeztével kaptam egy gyönyörű (pünkösdi rózsa) csokrot, és elcsentem egy másikat, amiről azt gondoltam, hogy senkinek se fog hiányozni, viszont nem tudtam ott hagyni, mert elvarázsolt hivalkodásmentes egyszerűségével, nemes hallgatásával…bevallom, beleszerettem…néhány szál hófehér rezgő egy kis lila szaténszalaggal.

Tovább olvasom

20140412_0002w-1

A Horváth lányok…

Horváth Kata (nekem és sokaknak “csak” Egér) a gimnáziumban volt osztálytársam. Jóban voltunk, de aztán egész messze sodort minket az élet, néha viszont összefúj minket a szél…így volt ez április közepén is…

Tovább olvasom

20140521_Kóró-Virág_0046w

Virág(zás) V. – Napraforgás 2.

Azért szeretem ezt a heti virág projektet, mert jól megdolgoztat…agyilag és fizikailag is…ugyanis elhatároztam, hogy kizárólag az általunk használt ingatlan területén fotózom őket, és nem szeretném mindegyiket ugyanazon fal/háttér előtt lencsevégre kapni, szóval jó kis agytorna, hogy mindig valami újat tudjak mutatni. Egy-egy ilyen akció után hullafáradt vagyok, mert folyamatosan rohangálok a kertben helyet és nézőpontokat keresve, gyakran ötször, hatszor felállok, majd leszállok a székről, hogy még egy-egy centiméterrel arrébb tegyem a kaspót, felpattanok hason fekvésből, hogy megigazítsak egy-egy begyűrődő levelet, eközben persze ott van a gép is a nyakamban, ami önmagában jó súllyal bír, de ez nem panasz, mert nagyon élvezem minden percét, megszűnik tér és idő, csak én és a virágok…jó móka!

Tovább olvasom